Zenés ünnepvárás az O’sváth Gyűjteményben
A csengeri Orfeusz Egyesület és az O’sváth Gyűjtemény december 19-én, szerdán „Zenés ünnepvárást” tartott egy általános iskolai osztály részvételével.
A délután remek hangulatát Jeles Antalné gitárral kísért karácsonyi dalai teremtették meg, kicsik és nagyok együtt énekelve várták a közös időtöltés kihívásait. A kisdiákokat Lakatos Adrienn és Csürökné Rózsa Edit tanítónők kísérték el és folyamatosan segítették a feladatok kivitelezésében. Az első megmérettetés papírból készült angyalkák készítése volt. Amíg az ügyes kezek szorgalmasan színeztek, nyírtak, ragasztottak, addig Nagy Imréné Ancsa egy adventi hangulatú mesét mondott el a gyerekeknek egy kislányról, aki varázskoronát kért az angyaloktól Karácsonyra.
A rendezvény folytatásaként a gyerekek mézeskalácsot díszítettek. Fenyő, angyal, szív, valamint virág formájú édességeket kaptak és kipróbálhatták, hogyan lehet ezeket saját ízlésük szerint kidíszíteni fehér cukormázzal. Így nemcsak kézügyességükről, hanem kreativitásuktól is bizonyságot tehettek.
Végül minden gyermeknek sikerült csodálatos karácsonyi díszeket készítenie, amelyeket hazavihetett a karácsonyfára vagy elajándékozás céljából.
Reméljük, a rendezvény elérte a célját, és az ünnepi díszek, énekek, a mézeskalács illata minden jelenlévőt elrepített a közelgő karácsonyi ünnepek bűvöletébe.
Ady – Nagyvárad – A holnap
November 30-án, pénteken az O’sváth Gyűjteményt az a megtiszteltetés érte, hogy egy rendkívül színvonalas irodalmi konferenciának adhatott otthont. A Magyar Napló Kiadó és az Irodalmi Magazin szerkesztősége ugyanis Csengerben mutatta be a magazin Ady Endréről szóló legújabb kiadványát, amely már most előrevetíti a 2019-es Ady centenáriumot. Joggal kezdhetjük már idén az ünneplést, hisz éppen 110 éve annak, hogy Nagyváradon először megjelent A Holnap antológia, amely Babits Mihály, Juhász Gyula és mások mellet Ady Endre alkotásait is közölte. Ezért kapta a konferencia az „Ady – Nagyvárad – A holnap” címet.
Dr. Jánosi Zoltán megnyitó előadása során méltatta a holnaposok szellemét, kiemelte, hogy olyan irodalmi programot hoztak létre, amely nem a nyugatot imitálta, hanem megelőzte Magyarországot, és Nagyváradot az erdélyi magyar irodalom középpontjává emelte.
Dr. Minya Károly tanszékvezető nyelvészeti szempontból közelítette meg a témát. Kielemezte az antológiában felbukkanó szimbólumokat és neologizmusokat, rávilágított a bonyolult metaforikus összetételekre, többértelmű képzettársításokra, és egyszeri stilisztikai összetételekre, amelyek egyedivé tették ezeket az alkotásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy ezek a szerzők nemcsak eszmeiségükben és gondolataikban próbáltak újat hozni, hanem törekvéseik az általuk használt nyelvezetben is megnyilvánultak. Ezt a nyelvezetet tovább elemezte Tukacsné dr. Károlyi Margit, aki rávilágított, hogy milyen komplex nyelvi rétegekből táplálkoztak ezek a költők. A nyelvészeti előadások sorát bővítve Bíró Gergely ismertette Balázs Géza professzor tanulmányát a Nagyváradhoz kapcsolódó szólásokról. A Körös menti Párizsként is emlegetett városnak egységes arculatot kölcsönöztek a szecessziós épületek, és a holnap városává vált. A következő előadó, Boka László irodalomtörténész maga is Nagyváradon nőtt fel, a mai Ady Endre utcában, így személyes élményeiből kiindulva tudta ismertetni a város fejlődését. Az utolsó előadás az egyik holnapos szerző, Miklós Jutka életrajzát és irodalmi munkásságát mutatta be Dr. Karádi Zsolt tanszékvezető tolmácsolásában.
A tudományos előadások sorát az Irodalmi Magazin szerkesztőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek során Kondor Péter János bemutatta a szerkesztőség munkáját, és a szakértők tovább elemezték A Holnap antológiát. Zárszóként megállapították, hogy a mű inspirációs példaként hatott a XX. század eleji irodalmi életben.
2018.10.04.
