Húsvétváró délelőtt gyerekeknek - 2022



2022. április 7-én Gyűjteményünk az Orfeusz Egyesülettel karöltve ismét megtartotta a hagyományos, húsvéti ünnepváró rendezvényét. Vendégünk a Makovecz Imre Általános Iskola 2.a osztálya volt Csürökné Rózsa Edit és Pótiné Erdős Edina osztályfőnökök kíséretében. A 26 fő gyereksereg egy színes programokkal tűzdelt délelőttön vehetett részt.

Papp István egyesületi tag húsvéti locsolóverseket mondott és tanított nekik.

A program része volt húsvéti asztali dísz készítése is papírból. A kicsi gyerekkezek nyírtak, ragasztottak, dekoráltak. Munkájukkal az otthoni ünnepi asztalt díszíthették majd.

Ezután szintetizátorral kísért közös daléneklés következett Jeles Antalné egyesületi elnök vezénylésével („Tavaszi szél vizet áraszt” és „Ma van Húsvét napja”). Csodálatos volt hallgatni a kicsik és az idősek együttesen felcsendülő dallamait.

A délelőtt fénypontja a tojásfestés volt. A gyerekek az ún. „berzseléses” (azaz levélrátétes) technikával készíthették el tojásaikat. A növényi motívumokkal díszített tojásokat boldogan engedték bele a hagymahéjjal színezett vízbe.

Mindeközben a szorgos asszonykezek már terítették az ünnepi asztalt, ahol megannyi finomságot tálaltak fel: sárgatúrót, sonkát, kolbászt, húsvéti kalácsot, kalácsvirágot, tojássalátát és temérdek, finomabbnál-finomabb süteményt. A gyerekek jóízű falatozása az egyesületi tagok fáradozását igazolta.

A gyerekek búcsúzóul hímes tojásos színező lapokat vihettek magukkal.

Köszönjük az Orfeusz Egyesület munkáját, név szerint: Jeles Antalné, Papp István és Istvánné, Mester Lajosné, Horváth Károlyné, Gaál Ferenc és Ferencné, Enyedi István és Istvánné, Tóth Józsefné, Apáti Zoltánné, Bajka József és Józsefné, valamint a két osztályfőnök és a gyerekek közreműködését.

Mindannyian úgy gondoljuk, hogy egy vidám és tartalmas délelőttöt sikerült együtt töltenünk. Bízunk benne, hogy a megismert húsvéti hagyományok emlékei tovább élnek a gyerekek szívében-lelkében.  


                         
      

A Magyar Költészet Napja - 2022



2022. április 5-ének délutánján - a Magyar Költészet Napja rendezvénysorozat részeként - Gyűjteményünk vendége Tóth Péter Lóránt versvándor volt, aki 4 éve már járt nálunk, amikor is egy Arany János-estet tartott.

Az előadás kezdetén Szabó János és Dócs Attila köszöntötte a megjelenteket.

Radnóti az élet szerelmese volt és ennek kapcsán hívott minket az előadó egy szellemi-lelki-fizikai utazásra a költő utolsó 6 hónapjának bemutatására „Lélek vagyok, élni szeretnék”-címmel.

A rendezvény apropóját az adta, hogy az előadó – kunszentmiklósi tanár - 2019-ben, Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából gyalogos vers-zarándoklatra vállalkozott a tragikus sorsú költő és a többi ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatos emlékére. Egy hátizsák, egy vándorbot és egy zászló társaságában bejárta a Bortól Abdáig tartó erőltetett menet útvonalát. A Dél-Szerbia és a Nyugat-Magyarország közötti utat 3 ország érintésével (Szerbia, Horvátország, Magyarország) tette meg. Vándorlását a Pannon Televízió munkatársai kísérték, akik 13 részes dokumentumfilmet készítettek a zarándoklatról. A túra 24 napig tartott és 850 km hosszúságú volt, melyből 730 km-t gyalogosan, 120 km-t vonattal tett meg, követvén Radnóti Miklós utolsó 6 hónapját.

Tóth Péter Lóránttól megtudhattuk, hogy 25 évvel ezelőtt az akkori magyartanára kezébe adta az ún. bori noteszt, ami olyan hatással volt rá, hogy már gyerekként megfogadta: egyszer bejárja a költő utolsó útját.

Radnóti Miklós 1944. májusában megkapta a harmadik munkaszolgálatos behívóját egy dél-szerbiai rézbányába, Borba, ahol a német hadiipar számára kellett a 6400 munkaszolgálatosnak a rezet kitermelnie napi 12-14 órában. Emellett vasútépítésen is dolgoztak. A munkaszolgálatos foglyok fapapucsot kaptak, hogy ezzel is megakadályozzák a szökésüket. Radnóti ebben az időszakban írta a „Hetedik Ecloga című versét a kis jegyzetfüzetébe.

Mivel a szovjet csapatok előrenyomulása megkezdődött, a németek elkezdték kiüríteni a tábort. Két csoportban indították őket gyalogosan Németország felé. Radnóti a másodikban került, de elindult a foglyok közt egy olyan hír, miszerint a második csoportba tartozó 3200 foglyot lemészárolják, ezért ő átkérette magát az elsőbe. A másodikat azonban felszabadították a partizánok, ám ő már az első transzporttal útnak indult.

Ez a menet egy mozgó vesztőhely volt, nem volt élelmük, vizük. Belgrádban a civilek élelmet dobáltak a 3,5-4 km-es menetbe, vagy élelmet dugdostak a zsebeikbe. Már itt nagy volt az emberveszteség, mert sokakat agyonlőttek, vagy az élelemért való harcban agyontaposták egymást.

Amit Magyarországra ért a menet, a foglyok kimerülve, étlen-szomjan csókolták az anyaföldet a Tisza-hídon. Létszámuk addigra már jócskán megfogyatkozott. Mohácson marhavagonokba tették őket, úgy indultak tovább.

Radnóti úgy próbált túlélni, hogy a művészetbe menekült és egy burkot vont maga köré. Razglednicák-ra, vagyis képeslapokra, képes levelezőlapokra írta az utolsó verseit. Az utolsó út, az erőltetett menet állomásait őrzik, egészen végig, a sír széléig. Az első vers még a hitvesnek szól, a másodikban gyönyörű szép pásztori képet kapunk, reményt... Aztán nem marad semmi, csak félelmetesen pontos jelentések azokból a rettenetes időkből. Rettenetes erejű képek, mert a negyedik képeslapban – amit Szentkirályszabadján írt - a saját halálát írta meg, mely egyben az utolsó verse volt.

1944. november 8-án már üszkös volt a lába, régóta tartó fogfájás gyötörte.

A Győr melletti Abdán, a gátőrház mellett 21 – végsőkig kimerült – fogoly, német parancsra megásta a saját sírját. A Rábca partján, tarkólövéssel vesztette életét. Notesze, a híres „bori notesz” - melybe az utolsó 10 versét írta - másfél évet volt a tömegsírban. Az exhumálásnál a viharkabátja zsebében találták meg.

A dokumentumfilm-sorozat megtalálható a Youtube csatornán „Radnóti nyomában” címmel. A sorozat a Kós Károly Televíziós –és Rádiós Szemlén megosztott 1. helyezést ért el.

Bízunk benne, hogy akik részt vettek ezen a megható és tanulságos előadáson, azok élménnyel gazdagodva térhettek haza.

              
          

A Magyar Népmese Napja


2021. szeptember 30-án 9 órától, a Magyar Népmese Napja alkalmából papírszínházi előadáson vehettek részt a Makovecz Imre Általános Iskola alsó tagozatos diákjai az O’sváth Gyűjteményben.

A Művelődési Központ szervezésében megtartott eseményen:
- az 1. osztályosok: Mire jó egy lyukas zacskó?
- a 2. osztályosok: A só
- a 3. osztályosok: A csodapalást
- a 4. osztályosok: A hétfejű tündér című meséket láthatták és hallhatták, Nagy Imréné Ancsa előadásában.


                         

Molnár Zsolt országjáró könyvbemutatója, 2021. július 22.



2021. július 22-ének délutánján a Művelődési Központ szervezésében egy különleges könyvbemutatóra került sor Gyűjteményünkben.

A szépszámú közönség „Molnár Zsolt: Trianon-kislexikon diákoknak” című kötetét ismerhette meg. Intézményünk a könyv országjáró bemutatójának egyik helyszíne volt.

A szerző - budapesti történelemtanár - már 20 éve tanít megszállottan. A könyv elkészültéhez személyes és szakmai motiváló tényezők is vezettek. Családi gyökerei egy határmenti, csonka Bihar-vármegyei településen vannak. Már gyerekkora óta kedvenc történeti témája a Trianon-kérdéskör volt, aminek traumája a rendszerváltás környékén újra a felszínre tört. Abban az időben sorra jelentek meg könyvek ebben a témában, aminek hatására Molnár Zsolt a kérdéskör és a Kárpát-medence szerelmese lett.

Az alkotó kifejtette, hogy a mű alapötlete egy berettyóújfalui táborban fogalmazódott meg: mégpedig az, hogy lexikon még nincs e témában. Az ötlet nyomán 2020. szeptemberében - a centenárium évében - megjelent az 1. kiadás „Trianon kislexikon” címmel. A fővédnökséget a Nemzeti Kulturális Alap és Kásler Miklós Miniszter Úr adta, a könyv utazó nagykövete pedig Szily Katalin miniszterelnöki megbízott lett.

A kiadvány közel 900 szócikke nemcsak a békediktátum politikatörténetét, hanem 1920 társadalmunkra, gazdaságunkra, művelődésünkre, kultúránkra gyakorolt utótörténetét is tárgyalja, ezáltal igen népszerű lett a diákok és pedagógusok körében és élénk sajtóérdeklődés is kísérte. Ennek köszönhetően második kiadásként - 2021. júniusában- már bővített, képekkel gazdagított formában jelenhetett meg a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága gondozásában, hogy széles körben segítse a Trianonnal kapcsolatos ismeretek megszerzését.  A mű a tudományosan elfogadott adatokat ismeretterjesztő, jól felépített szócikkekben mutatja be: fogalmak, helyszínek, személyek, események közérthető formában, egyszerűen, mégis tartalmasan sorakoznak fel. A kislexikon képekkel illusztrálva, ABC rendben sorakoztatja fel a Trianonnal kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

A szerző könyvét elsősorban a diákok oktatásának színesítésére készítette és bízik benne, hogy a hiánypótló, jól forgatható könyvvel közelebb lehet hozni a diákokhoz a témát, a korszakot. Fő célja, hogy a kötet minden Kárpát-medencei iskolába eljusson.

A kötet borítóját Hatvan Város trianoni emlékműve díszíti, ami az összekapaszkodni vágyást szimbolizálja.

Molnár Zsolt elmondta, hogy 1945 után a Trianon emlékkultuszt csak a nyugati magyarság konzerválta. 1990-2010 között a Trianon-trauma újra felszínre került, 2010-től pedig az erősödött, hogy június 4-e ne gyásznap legyen, hanem a nemzeti összetartozás napja.

Előadását a szerző a mű előszavában is szereplő mottóval zárta:     „Trianont nem elég érezni, érteni is kell.”


Fotók: Kákos Dávid

                                        
Minden jog fenntartva  ©  2017