Gál Vilmos történész könyvbemutatója
2023. október 5-én a Művelődési Központ szervezésében könyvbemutató estet tartott Gyűjteményünkben Gál Vilmos, aki legújabb regénye mellett elhozta a csengerieknek már korábban megjelent történelmi regényeit is.
Szabó János köszöntője után a szerző bemutatkozásából megtudhattuk, hogy már 25 éve dolgozik történész-muzeológusként Budapesten. 1998 óta a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa, jelenleg a Történeti Tár igazgató-helyettese. Kifejtette, hogy a regényírás számára tulajdonképpen egy hobbi és az esti órákban foglalkozik vele.
2013-ban jött számára először a gondolat, hogy megalkot egy történelmi regényt, amit William Gallenírói néven jelentetett meg „Antantmisszió” címmel. A mű az 1919-es román megszállás idején játszódik.
Második regénye a 2018-as megjelenésű „A lengyel freskó”. A mű a második világháború kezdetekor hazánkba özönlő lengyel menekültek mindennapjaiba enged betekintést, akikkel egy 11 éves kislány találkozott az Ipoly mentén. A mű ötletét egy lengyel festő 16 oldalas naplórészlete adta a menekülés időszakából.
A történész következő munkája a 2019-es és 2020-as megjelenésű, kétkötetes Báthory-mű: „A korona ára” és a „Katonakirály”, mely Báthory István életét mutatja be az 1500-as években.
A koronavírus „Maradj otthon!”- időszakában született meg eddigi egyetlen ifjúsági regénye a „Jövőre hátraszaltó”, aminek elkészítésében lányának nagy szerepe volt.
A könyvbemutató alapjául szolgáló„Latrok ideje - Erdély 1848-1849” című könyv az erdélyi román mészárlásokat részletezi. Ebben a műben Gál Vilmos egy máig feldolgozatlan, súlyos történelmi tragédiát szeretne igaz módon bemutatni, mégpedig azon több ezer erdélyi magyar fájdalmas sorsát, akik a velük együtt, mellettük élő románság keze által lelték halálukat. Az alkotó elmondta, hogy Erdély akkoriban a Habsburg Birodalom egy külön tartománya volt, így ott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején egy külön polgárháború zajlott a felhergelt román tömegeknek köszönhetően. A békés, ártatlan magyar polgári lakosság közül 8 -10 ezer áldozatot szedett a lázadásuk. A kegyetlenkedés – a császáriak asszisztálása közepette – három helyszínen játszódott: úgymint Zalatnán, Nagyenyeden és Abrudbányán, illetve a szomszédos Verespatakon. A román áldozatok száma 4 ezer körüli volt.
A könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Fotó: Kákos Dávid
